Törökország az ingatlanpiac szempontjából az egyik legdinamikusabb ország a régióban. A tengerparti nyaralóktól a nagyvárosi lakásokig, a kereskedelmi ingatlanokig és a mezőgazdasági területekig a kínálat rendkívül széles. Az elmúlt években a külföldi vásárlók aránya jelentősen nőtt, köszönhetően a kedvező áraknak, a vonzó életkörülményeknek és a törökországi ingatlanvásárláshoz kapcsolódó tartózkodási engedély, valamint állampolgárság lehetőségének. Az ingatlanjogot a Török Polgári Törvénykönyv (4721. számú törvény), a Tapu Kanunu (2644. számú Ingatlan-nyilvántartási Törvény) és számos kapcsolódó jogszabály szabályozza. A teljes jogszabályszövegek a mevzuat.gov.tr oldalon érhetők el.
A külföldiek ingatlantulajdon-szerzési jogát a 2644. számú Tapu Kanunu 35. cikke szabályozza, amelyet a 6302. számú törvénnyel módosítottak 2012-ben, jelentősen liberalizálva a külföldi tulajdonszerzés feltételeit. A kölcsönösségi elvet (mütekabiliyet) a reciprocitás helyett az ún. engedélyezési rendszer váltotta fel, amely lehetővé teszi a külföldi tulajdonszerzést a Minisztertanács által meghatározott feltételek mellett. A legtöbb ország állampolgárai, köztük a magyar állampolgárok, vásárolhatnak ingatlant Törökországban. A bírósági rendszerrel és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos információk az adalet.gov.tr oldalon is elérhetők.
1. Külföldiek ingatlantulajdon-szerzési joga
A 2644. számú Tapu Kanunu 35. cikke szerint a külföldiek Törökországban ingatlant vásárolhatnak, amennyiben az adott ország szerepel az engedélyezett országok listáján. A legtöbb európai, ázsiai és amerikai ország állampolgárai, beleértve a magyar állampolgárokat is, jogosultak ingatlantulajdon-szerzésre. Néhány országra vonatkozóan korlátozások érvényesülnek: például szíriai állampolgárok jelenleg nem vásárolhatnak ingatlant Törökországban.
A külföldi természetes személyek legfeljebb 30 hektár ingatlant szerezhetnek meg Törökországban, és egyetlen közigazgatási körzetben sem birtokolhatják a terület 10%-ánál többet. Ez a gyakorlatban a legtöbb befektető számára nem jelent valós korlátot. A katonai övezetek (askeri bölge) és biztonsági zónák (güvenlik bölgesi) területén külföldi nem szerezhet ingatlant. Az ingatlanvásárlás előtt a Katonai Engedélyezési Eljárás (askeri izin) lefolytatása kötelező, amelyben a hadsereg ellenőrzi, hogy az ingatlan nem esik-e katonai tilalmi övezetbe.
Külföldi jogi személyek (cégek) szintén vásárolhatnak ingatlant Törökországban, de eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. A török jogszabályok szerint létrehozott társaságok, amelyekben külföldi részesedés van, a Közvetlen Külföldi Befektetésekről szóló 4875. számú törvény hatálya alá esnek. A társaság létesítő okiratában szereplő tevékenységi körnek összhangban kell lennie az ingatlanszerzéssel. A külföldi jogi személyek ingatlanszerzése további engedélyezési eljárásokhoz kötött lehet.
2. Az ingatlanvásárlás folyamata
Az ingatlanvásárlás Törökországban jól szabályozott folyamat, amely az ingatlan kiválasztásától a tapu (tulajdoni lap) átruházásáig tart. A folyamat főbb lépései a következők:
Az első lépés az ingatlan kiválasztása és a jogi átvilágítás (due diligence). A vásárlás előtt ellenőrizni kell az ingatlan tulajdoni helyzetét a tapu müdürlüğünél (ingatlan-nyilvántartási hivatal). A tulajdoni lapon (tapu senedi) ellenőrizendő: a tulajdonos személye, az ingatlan pontos adatai (terület, hrsz.), terhek (jelzálog, szolgalmi jog, elővásárlási jog), építési és használati korlátozások, valamint az imar durumu (településrendezési helyzet). Ez az ellenőrzés alapvető fontosságú a jogvita-mentes vásárlás érdekében.
A második lépés a vevői adóazonosító szám (vergi kimlik numarası) igénylése az adóhivatalnál. Külföldi állampolgárok számára ez egyszerű eljárás, amely az útlevél bemutatásával intézhető. Az adóazonosító szám szükséges a tulajdon-átruházáshoz, a bankszámla-nyitáshoz és az adófizetéshez.
A harmadik lépés az előszerződés (ön sözleşme) vagy foglaló (kaparo) megállapodás megkötése. Ez nem kötelező, de a gyakorlatban szokásos az ingatlan lefoglalása érdekében. Az előszerződésben rögzítik az árat, a fizetési feltételeket és az átruházás időpontját. A foglaló összege általában az ár 5-10%-a. Az előszerződés közjegyzői hitelesítéssel nagyobb jogi védelmet biztosít.
A negyedik lépés az értékbecslés (ekspertiz raporu). 2019 óta kötelező, hogy külföldi vásárlók ingatlant csak hivatalos értékbecslési jelentés birtokában vásárolhassanak. Az értékbecslést a SPK (Sermaye Piyasası Kurulu) által engedélyezett értékbecslő cég végzi. Az értékbecslés célja az ingatlan piaci értékének megállapítása és a spekulatív ügyletek megakadályozása. Az értékbecslési jelentés három hónapig érvényes.
Az ötödik lépés a DASK (Doğal Afet Sigortaları Kurumu) kötelező földrengés-biztosítás megkötése. Ez a biztosítás a tapu átruházásának feltétele minden lakóingatlan esetében. A biztosítás évente megújítandó.
A hatodik lépés a tapu átruházása az illetékes tapu müdürlüğünél. Az átruházáshoz mindkét félnek (vagy meghatalmazottjaiknak) személyesen meg kell jelenniük. A tapu müdürlüğünél a felek aláírják az adásvételi szerződést, a vevő megfizeti az illetékeket, és a tulajdoni lap a vevő nevére kerül bejegyzésre. Külföldi vevő esetében hivatalos tolmács (yeminli tercüman) jelenléte kötelező.
3. Szükséges dokumentumok
Az ingatlanvásárláshoz szükséges dokumentumok teljes listája: a vevő érvényes útlevele és annak közjegyzőileg hitelesített török fordítása, vevői adóazonosító szám, biometrikus fényképek (2 db, utolsó 6 hónapban készült), az értékbecslési jelentés (ekspertiz raporu), a DASK biztosítás, a katonai engedély (askeri izin), valamint a bankátutalás igazolása az ingatlan vételáráról.
Az eladó oldaláról szükséges: a tulajdoni lap (tapu senedi) eredetije, az eladó személyazonosító okmánya, az ingatlan adómentes igazolása (vergi borcu yoktur belgesi), az iskan (lakhatási engedély) meglétének ellenőrzése, valamint a közüzemi tartozás-mentességi igazolások. Ha az ingatlanon jelzálog vagy más teher szerepel, annak törlése az átruházás feltétele.
A dokumentumok előkészítése külföldi vevők számára általában 1-2 hetet vesz igénybe, különösen a katonai engedély beszerzése, amely akár 4-6 hetet is igényelhet, bár a folyamat az utóbbi években felgyorsult. Ha a vevő nem tud személyesen jelen lenni, meghatalmazással (vekaletname) is eljárhat, amelyet a külföldi ügyfél a török konzulátuson vagy közjegyzőnél (apostille-lal) állíthat ki.
4. Ingatlan-nyilvántartás és a tapu rendszer
A török ingatlan-nyilvántartási rendszer (tapu sistemi) az egyik legmegbízhatóbb a régióban. A tapu müdürlükleri (ingatlan-nyilvántartási hivatalok) a Çevre, Şehircilik ve İklim Değişikliği Bakanlığı (Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Éghajlatváltozási Minisztérium) felügyelete alatt működnek. A rendszer teljes mértékben digitalizált (TAKBİS rendszer), amely lehetővé teszi az adatok online ellenőrzését.
A tapu senedi (tulajdoni lap) tartalmazza az ingatlan pontos adatait: a terület méretét, a helyrajzi számot, az épület jellemzőit, a tulajdonos(ok) személyét és tulajdoni hányadukat, valamint az ingatlanra bejegyzett terheket (jelzálog, szolgalmi jog, haszonélvezeti jog, elővásárlási jog). A tapu senedi az ingatlan tulajdonjogának legfőbb bizonyítéka, és harmadik személy is megalapozottan bízhat a nyilvántartás tartalmában (tapu karinesi).
Az ingatlan típusai közül megkülönböztetjük a kat mülkiyeti (önálló ingatlan-tulajdon, társasházi lakás) és a kat irtifakı (építési jog alapján bejegyzett tulajdon, amelynél az épület még építés alatt áll). A kat mülkiyeti a végleges állapotot jelzi, ahol az iskan (lakhatási engedély) már megvan. Az építés alatti ingatlanok esetében a kat irtifakı szolgál a tulajdonjog igazolására, de az iskan megszerzése az eladó vagy az építtető feladata.
A hisseli tapu (osztatlan közös tulajdon) esetében a tulajdoni lapon nem egy konkrét ingatlanegység, hanem a teljes ingatlan meghatározott hányadának tulajdonjoga szerepel. Ez a tulajdoni forma kockázatosabb, mivel a tulajdonos nem rendelkezik fizikailag elkülönített ingatlanrésszel. Külföldi vásárlók számára ajánlott kizárólag kat mülkiyeti típusú ingatlant vásárolni.
5. Ingatlanvásárlás költségei és adók
Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó költségek és adók ismerete alapvető fontosságú a befektetési döntés meghozatalához. A legfontosabb költségtételek a következők:
A tapu harcı (ingatlan-átruházási illeték) az ingatlan bejelentett értékének 4%-a, amelyet a vevő és az eladó egyenlően visel (2-2%). A gyakorlatban azonban a felek megállapodhatnak az illeték más arányú megosztásáról. Az illetékalapot a tapu müdürlüğünél bejelentett érték képezi, amely nem lehet alacsonyabb a hivatalos minimális értéknél.
Az értékbecslési díj az értékbecslő cég által felszámított összeg, amely az ingatlan típusától és értékétől függ. A DASK biztosítási díj az ingatlan területétől és a földrengés-kockázati zónától függ, és éves megújítást igényel. A közjegyzői díjak a meghatalmazás és egyéb dokumentumok hitelesítéséért fizetendők. A fordítási költségek a külföldi dokumentumok hiteles török fordításáért merülnek fel.
Az éves ingatlanadó (emlak vergisi) mértéke lakóingatlanra 0,1-0,2%, kereskedelmi ingatlanra 0,2-0,4%, a település típusától (nagyváros vagy egyéb) függően. Az ingatlanadót az illetékes önkormányzatnak (belediye) kell megfizetni éves két részletben (május és november). A csatorna-használati díj (çevre temizlik vergisi) szintén éves rendszerességgel fizetendő.
Az ingatlan eladásakor az értéknövekedési adó (değer artış kazancı vergisi) fizetendő, ha az ingatlant a vásárlástól számított öt éven belül értékesítik. Az adó alapja az eladási ár és az inflációval korrigált vásárlási ár közötti különbség. Öt év elteltével az eladás adómentes. A bérleti jövedelem (kira geliri) szintén adóköteles, és éves jövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni.
6. Építés alatti ingatlan vásárlása
Az építés alatti (off-plan) ingatlanok vásárlása Törökországban népszerű lehetőség, különösen a kedvezőbb árak és a rugalmas fizetési feltételek miatt. Az építtetők (müteahhit) gyakran részletfizetési lehetőséget kínálnak, és az ingatlan átadásakor az eladási ár általában magasabb, mint az építés közbeni ár.
Az építés alatti ingatlan vásárlásánál fokozott jogi gondosság szükséges. Az építtető megbízhatóságának ellenőrzése alapvető fontosságú: a cég korábbi projektjeinek áttekintése, a pénzügyi helyzet vizsgálata és az építési engedélyek (inşaat ruhsatı) meglétének ellenőrzése kötelező lépések. A Kat Mülkiyeti Kanunu (634. számú törvény) szabályozza a társasházi tulajdon jogi kereteit.
Az adásvételi szerződést (satış vaadi sözleşmesi) közjegyzőnél kell aláírni és a tapu müdürlüğünél bejegyeztetni (şerh), hogy az védelmet nyújtson a vevőnek az építtető esetleges csődje vagy az ingatlan harmadik személynek történő eladása ellen. A bejegyzett előjegyzés (tapu şerhi) biztosítja, hogy a vevő jogai harmadik személlyel szemben is érvényesíthetők legyenek.
Az építés alatti ingatlan átadásakor a vevőnek ellenőriznie kell, hogy az ingatlan megfelel-e a szerződésben rögzített specifikációknak (terület, elrendezés, anyagok, felszereltség). Ha lényeges eltérés van, a vevő pótlást, árengedményt vagy szélsőséges esetben a szerződéstől való elállást kérheti. Az iskan (lakhatási engedély) megszerzése az építtető feladata, és ennek megléte feltétele a kat mülkiyeti bejegyzésének.
7. Ingatlan vásárlás és tartózkodási engedély
Az ingatlanvásárlás Törökországban alapot adhat rövid távú tartózkodási engedélyhez (kısa dönem ikamet izni). A tartózkodási engedély feltétele, hogy az ingatlan értéke elérje az adott tartomány (il) által meghatározott minimális értékhatárt. Ez az értékhatár tartományonként eltérő, és a nagyobb városokban (Isztambul, Ankara, Antalya) magasabb. A tartózkodási engedély két évre szól és meghosszabbítható.
Fontos megjegyezni, hogy a tartózkodási engedély nem jelent automatikusan munkavállalási jogot. A munkavégzéshez külön munkavállalási engedély (çalışma izni) szükséges. A tartózkodási engedély birtokosa jogosult a török egészségügyi rendszer igénybevételére (SGK-bejelentkezés után), banki szolgáltatásokra és gépjármű-nyilvántartásra.
A török állampolgárság befektetéssel (vatandaşlık yatırım yoluyla) program keretében a 400.000 USD értékű ingatlanvásárlás lehetővé teszi a török állampolgárság igénylését. Az ingatlant legalább három évig nem szabad eladni, amit a tapu müdürlüğünél bejegyeznek (satış yasağı şerhi). A program részleteit az állampolgárságról szóló cikkünk tartalmazza.
A 6458. számú Idegenrendészeti Törvény (Yabancılar ve Uluslararası Koruma Kanunu) szabályozza a tartózkodási engedélyek rendszerét. Az engedély iránti kérelmet online kell benyújtani a Göç İdaresi Başkanlığı (Bevándorlási Hivatal) weboldalán, majd a személyes találkozón be kell mutatni az eredeti dokumentumokat.
8. Jelzáloghitel külföldi vásárlók számára
A török bankok jelzáloghitelt (konut kredisi) nyújthatnak külföldi állampolgárok számára is ingatlanvásárláshoz. A hitelfeltételek a bankonként eltérnek, de az általános keretek a következők: a hitelösszeg az ingatlan értékbecslési értékének legfeljebb 50-70%-a (külföldi vevők esetében általában alacsonyabb, mint a török állampolgároknak nyújtott 80%), a futamidő legfeljebb 15-20 év, és a kamatláb a piaci feltételektől és a devizanemtől függ.
A hitel igényléséhez szükséges dokumentumok: útlevélmásolat, jövedelemigazolás (külföldi munkáltató esetében apostille-lal és fordítással), bankszámlakivonat, az ingatlan értékbecslési jelentése és a tapu információk. Egyes bankok további dokumentumokat kérhetnek, mint például a hiteltörténet igazolása a származási országból.
A jelzáloghitel lehet török líra (TRY) vagy deviza (EUR, USD) alapú. A devizaalapú hitelek kamata általában alacsonyabb, de az árfolyamkockázat a hitelfelvevőt terheli. A jelzálogjog (ipotek) az ingatlan-nyilvántartásba kerül bejegyzésre, és a hitel teljes visszafizetéséig fennáll. A hitel nemfizetése esetén a bank végrehajtási eljárás útján érvényesítheti követelését.
A hitelfelvétel előtt érdemes több banktól is ajánlatot kérni, és figyelembe venni a teljes hiteldíj-mutatót (yıllık maliyet oranı), amely tartalmazza a kamatot, a kezelési költségeket és az egyéb díjakat. A jelzáloghitel előtörlesztése lehetséges, de a bank előtörlesztési díjat számíthat fel a szerződés feltételeinek megfelelően.
9. Bérbeadás és ingatlankezelés
Törökországban az ingatlan bérbeadása népszerű befektetési forma, különösen a turisztikai övezetekben. A bérleti jogviszonyt a Türk Borçlar Kanunu (6098. számú Kötelmi Jogi Törvénykönyv) szabályozza. A bérleti szerződést írásban kell megkötni, és ajánlott közjegyzőnél hitelesíteni. A lakásbérleti szerződés minimális időtartama egy év, és a bérbeadó csak a törvényben meghatározott okokból mondhatja fel.
A bérleti díj éves emelése 2024 júliusa óta újra a TÜFE (fogyasztói árindex) változásához kötött. A bérbeadó köteles az ingatlant a szerződésben meghatározott állapotban rendelkezésre bocsátani és a szerkezeti javításokat elvégezni. A bérlő köteles a bérleti díjat határidőre megfizetni, az ingatlant rendeltetésszerűen használni és a kisebb karbantartásokat elvégezni.
A rövid távú bérbeadás (turisztikai célú, napidíjas bérbeadás) külön szabályozás alá esik. A rövid távú bérbeadáshoz engedély szükséges, amelyet az illetékes il kültür ve turizm müdürlüğü (tartományi kulturális és turisztikai igazgatóság) ad ki. Az engedély nélküli rövid távú bérbeadás pénzbírsággal jár. A bérbeadó köteles a bérlőket a Göç İdaresi Başkanlığı rendszerébe bejelenteni a GİGM rendszeren keresztül.
Az ingatlankezelés (mülk yönetimi) szolgáltatások igénybevétele ajánlott különösen a távolról befektető külföldi tulajdonosok számára. Az ingatlankezelő cég feladata a bérlők keresése, a bérleti díjak beszedése, az ingatlan karbantartása, az adó- és közüzemi fizetések intézése és a hatósági bejelentések teljesítése. A kezelési díj általában a bérleti díj 10-15%-a.
10. Ingatlan öröklése és végrendelkezés
A külföldi tulajdonos halála esetén a törökországi ingatlan öröklésére a nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazandók. A Nemzetközi Magánjogi Törvény (MÖHUK, 5718. számú törvény) 20. cikke szerint az ingatlan öröklésére az ingatlan fekvésének helye szerinti jog, azaz a török jog alkalmazandó. Ez fontos szabály, amelyet a külföldi ingatlanvásárlóknak ismerniük kell.
A Török Polgári Törvénykönyv öröklési szabályai szerint a törvényes örökösök a leszármazók (gyermekek és azok leszármazói), a szülők és azok leszármazói, a nagyszülők és azok leszármazói, valamint a túlélő házastárs. A kötelesrész (saklı pay) intézménye védi a legközelebbi hozzátartozók öröklési jogát. Végrendelkezés (vasiyetname) útján az örökhagyó rendelkezhet a kötelesrészre tekintettel.
A külföldi tulajdonosok számára ajánlott magyar nyelvű végrendeletet készíteni, amelyet Törökországban közjegyzőnél is letétbe helyeztetnek. A végrendeletet a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint kell elkészíteni. Az örökösöknek az öröklési eljárás lefolytatásához vélemásfaj tanúsítványt (veraset ilamı) kell beszerezniük a bíróságtól vagy közjegyzőtől, és az örökösödési adót (veraset ve intikal vergisi) meg kell fizetniük.
11. Ingatlanjogi viták és jogérvényesítés
Az ingatlanjogi viták Törökországban a polgári bíróságokon (asliye hukuk mahkemesi) vagy speciális esetekben a fogyasztóvédelmi bíróságokon (tüketici mahkemesi) kerülnek elbírálásra. A leggyakoribb vitatípusok: az adásvételi szerződés megsértése, a tapu törlés és bejegyzés iránti perek (tapu iptal ve tescil davası), a birtokháborítás (müdahalenin men-i), az elővásárlási jogi perek (şufa davası) és az építési hibák miatti igények.
A tapu iptal ve tescil davası az ingatlan-nyilvántartás tartalmának módosítására irányuló per, amely az ingatlan valódi tulajdonosának védelmére szolgál. Az elévülési idő az igény típusától függ: a szerződéses igények általában 10 éven belül érvényesíthetők, a tulajdoni igények nem évülnek el. A bírósági eljárás időtartama a per bonyolultságától függ, de általában 1-3 évig tart.
A bírósági eljárás költségei magukban foglalják a bírósági illetéket (harç), az eljárási költségeket és a jogi képviselet díját. A bírósági illetékek mértéke az igény értékétől függ. A pervesztes fél viseli az eljárás költségeit, beleértve a nyertes fél jogi képviseleti díjának egy részét. Alternatív vitarendezési módszerként egyes ingatlanjogi viták esetében kötelező a közvetítés (arabuluculuk) igénybevétele a bírósági eljárás megkezdése előtt.
A fogyasztóvédelmi szabályok az építtetőtől vásárolt ingatlanok esetében biztosítanak védelmet a vevőnek. A 6502. számú Tüketici Koruma Kanunu (Fogyasztóvédelmi Törvény) szerint az építési hibák miatti igények az ingatlan átvételétől számított öt éven belül érvényesíthetők. A szerkezeti hibák (taşıyıcı sistem) miatti igényeknél az elévülési idő hosszabb, és az építtető felelőssége nem korlátozható szerződéssel.
12. Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Vásárolhat-e külföldi ingatlant Törökországban?
Igen, a legtöbb ország állampolgárai, beleértve a magyar állampolgárokat is, vásárolhatnak ingatlant Törökországban. A 2644. számú Tapu Kanunu 35. cikke szabályozza a külföldi tulajdonszerzést. Természetes személyek legfeljebb 30 hektár területet szerezhetnek meg. Katonai és biztonsági övezetekben külföldi nem vásárolhat ingatlant. A vásárláshoz szükséges a katonai engedély beszerzése, az értékbecslés és a DASK biztosítás.
Milyen dokumentumok szükségesek az ingatlanvásárláshoz?
A szükséges dokumentumok: érvényes útlevél és annak hitelesített török fordítása, vevői adóazonosító szám, biometrikus fényképek, értékbecslési jelentés (ekspertiz raporu), DASK földrengés-biztosítás, katonai engedély és az ingatlan vételárának bankátutalásos igazolása. Ha a vevő nem tud személyesen megjelenni, közjegyzőileg hitelesített meghatalmazás szükséges.
Mennyi az ingatlan-átruházási illeték?
Az ingatlan-átruházási illeték (tapu harcı) az ingatlan bejelentett értékének 4%-a. Ezt a vevő és az eladó főszabály szerint egyenlően (2-2%) viseli, de a gyakorlatban a felek megállapodhatnak ettől eltérő megosztásban is. Az illeték mellett értékbecslési díj, közjegyzői díj és fordítási költségek is felmerülnek. Az éves ingatlanadó lakóingatlanra 0,1-0,2%.
Kaphat-e tartózkodási engedélyt ingatlanvásárlással?
Igen, az ingatlanvásárlás alapot adhat rövid távú tartózkodási engedélyhez (kısa dönem ikamet izni), amennyiben az ingatlan értéke megfelel az adott tartomány minimális értékhatárának. Az engedély két évre szól és meghosszabbítható. Az ingatlan tulajdonjogának fennállása feltétele az engedély megújításának. A 400.000 USD feletti ingatlanvásárlás a török állampolgárság igényléséhez is alapot nyújthat.
Hogyan ellenőrizhető az ingatlan jogi helyzete?
Az ingatlan jogi helyzetét a tapu müdürlüğünél (ingatlan-nyilvántartási hivatal) lehet ellenőrizni. A tulajdoni lapon (tapu senedi) szerepel a tulajdonos, az ingatlan adatai, a terhek (jelzálog, szolgalmi jog) és korlátozások. Az imar durumu (településrendezési helyzet) az illetékes önkormányzatnál ellenőrizhető. Az iskan (lakhatási engedély) megléte az ingatlan jogszerű használatát igazolja. Jogi átvilágítás elvégzése erősen ajánlott minden vásárlás előtt.
Milyen kockázatai vannak az építés alatti ingatlan vásárlásának?
A fő kockázatok: az építtető pénzügyi nehézségei vagy csődje, a projekt késedelme, a specifikációktól való eltérés és az iskan megszerzésének hiánya. A kockázatok csökkentése érdekében ajánlott az adásvételi szerződést közjegyzőnél hitelesíteni és a tapu müdürlüğünél bejegyeztetni (şerh), az építtető múltbeli projektjeit és pénzügyi helyzetét ellenőrizni, valamint az építési engedélyek meglétét vizsgálni.