Törökország az elmúlt évtizedekben a külföldi befektetők egyik legkedveltebb célpontjává vált. Stratégiai elhelyezkedése Európa és Ázsia között, dinamikus gazdasága, fiatal és képzett munkaereje, valamint a folyamatos jogszabályi modernizáció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégalapítás Törökországban vonzó lehetőség legyen. A Török Kereskedelmi Törvénykönyv (Türk Ticaret Kanunu, 6102. számú törvény) átfogóan szabályozza a társasági jog minden területét, a cégalapítástól a felszámolásig. Az útmutató a 2026-ban hatályos jogszabályokon alapul, és a teljes jogszabályszövegek elérhetők a mevzuat.gov.tr oldalon.
Külföldiek Törökországban a legtöbb ágazatban korlátozás nélkül alapíthatnak és tulajdonolhatnak céget. A Közvetlen Külföldi Befektetésekről szóló Törvény (Doğrudan Yabancı Yatırımlar Kanunu, 4875. számú törvény) garantálja a külföldi befektetők nemzeti elbánásban részesítését, azaz a külföldi és a török befektetők azonos feltételek mellett működhetnek. Egyes ágazatokban (például média, bányászat, oktatás) korlátozások vagy engedélyezési követelmények érvényesülhetnek, de a legtöbb szektorban nincs ilyen korlát. A bírósági rendszerről és a kereskedelmi nyilvántartásról az adalet.gov.tr oldalon tájékozódhat.
1. Társasági formák Törökországban
A Török Kereskedelmi Törvénykönyv (TTK, 6102. számú törvény) többféle társasági formát ismer el. A külföldiek számára a két leggyakoribb forma a korlátolt felelősségű társaság (limited şirket) és a részvénytársaság (anonim şirket). Ezen kívül létezik a betéti társaság, a közkereseti társaság és az egyéni vállalkozás is, de ezek külföldi befektetők számára ritkábban relevánsak.
A korlátolt felelősségű társaság (limited şirket, röviden Ltd. Şti.) a leggyakoribb társasági forma Törökországban. Előnyei közé tartozik a viszonylag alacsony alaptőke-követelmény, az egyszerűbb működési struktúra és a tagok korlátolt felelőssége. A minimális alaptőke 10.000 TL, amelyet az alapításkor nem kell teljes egészében befizetni, de a befizetés ütemezéséről rendelkezni kell. A társaság egy vagy több taggal alapítható, a tagok száma nem haladhatja meg az ötvenet. A társaság ügyvezetését egy vagy több müdür (ügyvezető) látja el, akik lehetnek a társaság tagjai vagy külső személyek is.
A részvénytársaság (anonim şirket, röviden A.Ş.) a nagyobb vállalkozások számára ajánlott forma. Minimális alaptőkéje 50.000 TL, amelynek legalább negyedét az alapításkor be kell fizetni. A részvénytársaság igazgatótanáccsal (yönetim kurulu) és felügyelőbizottsággal működik. Előnyei közé tartozik a részvények szabad átruházhatósága, a tőkepiaci elérhetőség lehetősége és az általánosságban magasabb üzleti presztízs. A részvénytársaság egyetlen alapítóval is létrehozható.
A fióktelep (şube) külföldi cégek számára alternatív megoldás, amennyiben nem kívánnak önálló török társaságot alapítani. A fióktelep az anyavállalat jogi személyiségének kiterjesztése Törökországra, nem önálló jogi személy. A fióktelep alapításához az anyavállalat dokumentumainak apostille-lal és török fordítással való benyújtása szükséges. A összekötő iroda (irtibat bürosu) kizárólag piackutatási és kapcsolattartási tevékenységet végezhet, kereskedelmi tevékenységet nem folytathat.
2. A cégalapítás lépései
A törökországi cégalapítás folyamata az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött. A Központi Nyilvántartási Rendszer (MERSİS) bevezetésével az eljárás nagyrészt elektronikusan intézhető. A cégalapítás főbb lépései a következők:
Az első lépés a cégnév lefoglalása a MERSİS rendszerben. A cégnévnek egyedinek kell lennie Törökország-szerte, és nem tartalmazhat félrevezető vagy jogszabályba ütköző elemeket. A cégnév lefoglalása online történik, és általában néhány napon belül jóváhagyják. Érdemes több alternatív nevet is előkészíteni arra az esetre, ha az elsődleges név már foglalt.
A második lépés az alapító okirat (esas sözleşme) elkészítése. Az alapító okirat a társaság „alkotmánya", amely tartalmazza a cégnevet, a székhelyet, a tevékenységi köröket, az alaptőkét, a tagok adatait és részesedésüket, az ügyvezetés struktúráját és a társaság működésének szabályait. Az alapító okiratot közjegyzőnél (noter) kell hitelesíteni.
A harmadik lépés a tőke befizetése. Az alaptőke legalább negyedét a társaság bankszámlájára kell befizetni az alapítás előtt. A fennmaradó részt az alapítástól számított 24 hónapon belül kell befizetni. A bankszámla megnyitásához a társaság alapító okirata és a tagok személyazonosító okmányai szükségesek.
A negyedik lépés a cégbejegyzés a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalnál (Ticaret Sicili Müdürlüğü). A bejegyzéshez szükséges dokumentumok: az alapító okirat közjegyzőileg hitelesített példánya, a tőke befizetésének igazolása, a tagok és az ügyvezetők személyazonosító okmányai, az ügyvezetők aláírási címpéldányai, a cég székhelyének bérleti szerződése vagy tulajdoni lapja, valamint a MERSİS-ben elkészített bejegyzési kérelem. A bejegyzés általában 3-5 munkanapon belül megtörténik.
Az ötödik lépés az adószám (vergi kimlik numarası) igénylése az illetékes adóhivatalnál (vergi dairesi). Az adószámot a cégbejegyzéssel egyidejűleg kapja meg a társaság. A társaságnak ezt követően be kell jelentkeznie a társadalombiztosítási rendszerbe (SGK) és szükség esetén az illetékes kamarákba (ticaret odası, sanayi odası). Az egyablakos ügyintézés (tek durak ofis) lehetővé teszi, hogy a bejegyzés, az adószám igénylés és az SGK bejelentkezés egyidejűleg történjen.
3. Külföldi alapítók különleges követelményei
A külföldi alapítóknak néhány további dokumentumot és eljárási lépést kell teljesíteniük a cégalapítás során. A legfontosabb ezek közül a potenciális adószám (potansiyel vergi kimlik numarası) igénylése, amelyet a külföldi személy az adóhivatalnál kap meg, és amely az alapítási eljárás során szükséges.
A külföldi alapítóknak személyazonosító okmányaik apostille-lal ellátott és hiteles török fordítással rendelkező másolatait kell benyújtaniuk. Ha a külföldi személy nem tud személyesen jelen lenni Törökországban az alapítás során, meghatalmazást (vekaletname) adhat egy törökországi személynek vagy ügyvédnek. A meghatalmazás a külföldi személy országában található török konzulátuson vagy közjegyzőnél (apostille-lal) állítható ki.
Ha a külföldi alapító jogi személy (azaz egy másik cég), akkor az anyavállalat cégkivonatát, az igazgatósági határozatot az alapításról, valamint a képviseletre jogosult személyek aláírási mintáit kell benyújtani, mindet apostille-lal és hiteles török fordítással. A dokumentumok előkészítése a leghosszabb lépés a cégalapítási folyamatban, ezért érdemes időben megkezdeni.
A külföldi befektetők a Közvetlen Külföldi Befektetések Információs Rendszerébe (E-TUYS) is bejelentést tesznek, amely a befektetések nyilvántartására szolgál. Ez az adminisztratív kötelezettség nem korlátozza a befektetést, de elmulasztása pénzbírsággal járhat.
4. Alaptőke és tőkeemelés
Az alaptőke a társaság induló vagyona, amelyet a tagok (limited şirket) vagy részvényesek (anonim şirket) bocsátanak rendelkezésre. A korlátolt felelősségű társaságnál a minimális alaptőke 10.000 TL, míg a részvénytársaságnál 50.000 TL. A kayıtlı sermaye (engedélyezett tőke) rendszerben működő részvénytársaságoknál a minimális alaptőke 100.000 TL.
Az alaptőke pénzbeli és nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból állhat. A nem pénzbeli hozzájárulás lehet ingatlan, gépek, szellemi tulajdon vagy más vagyontárgyak, amelyeket független szakértő értékel. Az apport értékelését a bíróság által kijelölt bilirkişi (szakértő) végzi, és a bíróság hagyja jóvá.
A tőkeemelés a társaság működése során szükségessé válhat, akár a növekedés finanszírozása, akár jogszabályi előírások (bizonyos ágazatokban minimális tőkekövetelmény) vagy üzleti partnerek bevonása céljából. A tőkeemelés határozatát a taggyűlés (limited şirket) vagy a közgyűlés (anonim şirket) hozza meg, és a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalnál be kell jegyeztetni. Külföldi befektetők tőkeemeléskor ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt, mint a török befektetők.
A társaság alaptőkéjének a működés során meg kell felelnie a törvényi minimumnak. Ha a társaság veszteségei miatt a saját tőke a törvényi minimum alá csökken, a taggyűlésnek tőkeemelésről vagy a társaság felszámolásáról kell döntenie. A 2026-ban hatályos jogszabályok szerint a társaságoknak folyamatosan figyelniük kell a tőkehelyzet alakulását.
5. Adózás és könyvelési kötelezettségek
A törökországi társaságok adózási kötelezettségeit az Adótörvénykönyv (Vergi Usul Kanunu, 213. számú törvény), a Társasági Adó Törvény (Kurumlar Vergisi Kanunu, 5520. számú törvény) és az Általános Forgalmi Adó Törvény (Katma Değer Vergisi Kanunu, 3065. számú törvény) szabályozza. Mindezek elérhetők a mevzuat.gov.tr oldalon.
A társasági adó (kurumlar vergisi) mértéke 2026-ban 25%. Ezt a társaság éves nyeresége után kell megfizetni. Az adóalapot a bevételek és az elismert költségek különbsége adja. A társaságnak negyedéves előleget kell fizetnie, és az éves adóbevallást a következő év áprilisáig kell benyújtania.
Az általános forgalmi adó (KDV, Katma Değer Vergisi) általános mértéke 20%, de egyes termékekre és szolgáltatásokra csökkentett kulcs (1% vagy 10%) alkalmazandó. A KDV-bevallást havonta kell benyújtani. Az export és egyes nemzetközi ügyletek KDV-mentesek, ami a külkereskedelmi tevékenységet folytató cégek számára előnyös.
Az osztalékadó (temettü stopaj vergisi) mértéke 10%, amelyet a társaság a kifizetéskor von le. Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (Magyarország és Törökország között is van ilyen) csökkenthetik ezt az adóterhet. A munkavállalók után szociális biztonsági járulékot (SGK primi) kell fizetni, amelynek mértéke a munkáltató és a munkavállaló között oszlik meg.
A könyvelési kötelezettségek tekintetében a társaságoknak a Török Számviteli Standardoknak (TMS) megfelelő könyvvezetést kell folytatniuk. A könyvelést hivatalos könyvelő (serbest muhasebeci mali müşavir, SMMM) vagy könyvvizsgáló (yeminli mali müşavir, YMM) végzi. A társaságnak éves mérleget és eredménykimutatást kell készítenie, és meghatározott mérethatár felett könyvvizsgálat kötelező.
6. Munkajogi alapok cégalapítás után
A Törökországban alapított társaság munkavállalóinak alkalmazására a Munka Törvénykönyv (İş Kanunu, 4857. számú törvény) vonatkozik. A munkaszerződés írásban kötendő, ha a munkaviszony határozott idejű vagy egy évnél hosszabb. A próbaidő legfeljebb két hónap, kollektív szerződéssel legfeljebb négy hónap lehet.
A munkaidő heti 45 óra, amely a felek megállapodásával a hét napjai között egyenlőtlenül is elosztható. A túlóra-pótlék az alapbér 150%-a. Az éves fizetett szabadság a munkaviszony hosszától függ: 1-5 évig 14 nap, 5-15 évig 20 nap, 15 év felett 26 nap. A minimálbér összegét az Asgari Ücret Tespit Komisyonu évente állapítja meg.
A munkáltató köteles a munkavállalókat bejelenteni a társadalombiztosítási rendszerbe (Sosyal Güvenlik Kurumu, SGK) a munkaviszony kezdetétől számított egy napon belül. A szociális biztonsági járulék a bruttó bér meghatározott százaléka, amelyet a munkáltató és a munkavállaló együttesen visel. A munkáltató köteles a járulékot havonta befizetni és a havi bevallást benyújtani.
Külföldi munkavállalók alkalmazásához munkavállalási engedély (çalışma izni) szükséges, amelyet a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium (Çalışma ve Sosyal Güvenlik Bakanlığı) ad ki. A munkavállalási engedély iránti kérelmet elektronikusan kell benyújtani, és az elbírálás általában 30-45 napot vesz igénybe. A külföldi munkavállalók aránya a társaságon belül főszabály szerint nem haladhatja meg a munkaerő-állomány 20%-át, de egyes esetekben kivétel kérhető.
7. Székhely és működési engedélyek
A társaság székhelyének kiválasztása fontos döntés, mind jogi, mind üzleti szempontból. A székhelynek valós címnek kell lennie, ahol a társaság tevékenységét folytatja. A Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal ellenőrizheti a székhely valódiságát. A székhelycím bérleti szerződéssel vagy tulajdoni lappal igazolandó.
Egyes tevékenységek folytatásához működési engedély (işyeri açma ve çalışma ruhsatı) szükséges, amelyet az illetékes önkormányzat (belediye) ad ki. A működési engedélyhez általában szükséges a tűzvédelmi megfelelőségi igazolás, az egészségügyi feltételek teljesítése, az építészeti szabályzatnak való megfelelés és a környezetvédelmi előírások betartása. Az engedélyezési folyamat időtartama az önkormányzattól és a tevékenység típusától függ.
Speciális tevékenységekhez ágazati engedélyek szükségesek: például pénzügyi szolgáltatásokhoz a BDDK (Bankacılık Düzenleme ve Denetleme Kurumu) engedélye, gyógyszergyártáshoz a Sağlık Bakanlığı engedélye, élelmiszer-előállításhoz a Tarım ve Orman Bakanlığı engedélye, telekommunikációs szolgáltatásokhoz a BTK (Bilgi Teknolojileri ve İletişim Kurumu) engedélye szükséges.
A szabadkereskedelmi zónákban (serbest bölge) működő cégek különleges adókedvezményeket és egyszerűsített eljárásokat élvezhetnek. Törökországban jelenleg számos szabadkereskedelmi zóna működik, többek között Isztambulban, Izmirben és Antalyában. Ezekbe a zónákba történő befektetés külön szabályozás alá esik.
8. Szellemi tulajdon védelme
A szellemi tulajdon védelme alapvető fontosságú minden vállalkozás számára. Törökországban a szellemi tulajdon védelméről a Sınai Mülkiyet Kanunu (6769. számú törvény) rendelkezik. A szellemi tulajdonjogok regisztrálása a Türk Patent ve Marka Kurumu (TÜRKPATENT) hivatalnál történik.
A védjegy (marka) bejegyzése védi a cég nevét, logóját és megkülönböztető jelzéseit. A védjegyoltalom 10 évre szól és meghosszabbítható. A bejegyzési eljárás általában 6-12 hónapot vesz igénybe. A védjegybejegyzés fontossága különösen nagy a külföldi cégek számára, mivel a bejegyzés nélkül a védjegy nem élvez jogi védelmet Törökországban.
A szabadalom (patent) új találmányok védelmére szolgál. A szabadalmi oltalom 20 évre szól. A faydalı model (használati minta) egy egyszerűsített védelem, amely kisebb technikai újítások számára biztosít 10 éves oltalmat. Az endüstriyel tasarım (ipari formatervezési minta) a termékek külső megjelenését védi, és 25 évig tartható fenn ötéves megújítási időszakokkal.
A szerzői jog (telif hakkı) a szellemi alkotásokat védi, és Törökországban automatikusan, regisztráció nélkül keletkezik. Ide tartoznak az irodalmi és művészeti alkotások, szoftverek, zenei művek és adatbázisok. A kereskedelmi titkok védelme is biztosított a Türk Ticaret Kanunu rendelkezései alapján, különösen a hamisítás és a tisztességtelen verseny elleni szabályok révén.
9. Befektetési ösztönzők és támogatások
Törökország széleskörű befektetési ösztönző rendszert működtet, amelyet a Befektetési Ösztönzők Rendszeréről szóló Minisztertanácsi Határozat szabályoz. Az ösztönzők négy fő szintre oszlanak: általános ösztönzők, regionális ösztönzők, nagy befektetési ösztönzők és stratégiai befektetési ösztönzők.
Az általános ösztönzők minden befektetés számára elérhetők, és magukban foglalják a KDV-mentességet importált gépekre, a vámmentességet importált gépekre és a szociális biztonsági járulék támogatást. A regionális ösztönzők az ország fejlettségi szintje alapján hat régióra osztott területekhez kapcsolódnak, és a kevésbé fejlett régiókban nagyobb kedvezményeket biztosítanak, ideértve a társasági adó csökkentését, a kamatmentes hiteleket és az ingyenes földterületet.
A technológiai fejlesztési zónákban (teknopark) működő cégek különleges adókedvezményeket élveznek: a szoftverfejlesztésből és K+F tevékenységből származó nyereség társasági adómentes, a K+F dolgozók bérjövedelme jövedelemadó-mentes, és a K+F szolgáltatások KDV-mentesek. Törökországban számos teknopark működik, a legnagyobb Isztambulban, Ankarában és Izmirben.
A szabad kereskedelmi zónákban (serbest bölge) működő cégek szintén jelentős kedvezményeket kapnak: a termelő tevékenységek társasági adómentességet élvezhetnek, a bérjövedelmek jövedelemadó-mentesek, és a zónán belüli ügyletek KDV-mentesek. Ezek a kedvezmények különösen vonzóak az exportorientált vállalkozások számára.
10. A cég irányítása és belső szervezete
A korlátolt felelősségű társaság (limited şirket) irányítását a müdür (ügyvezető) vagy müdürler kurulu (ügyvezető testület) látja el. Az ügyvezetők a taggyűlés által kerülnek kinevezésre és visszahívásra. Az ügyvezetők felelőssége kiterjed a társaság mindennapi működésére, a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére és a taggyűlési határozatok végrehajtására. Az ügyvezetők személyes felelősséggel tartoznak a társaság adó- és járulékfizetési kötelezettségeiért.
A taggyűlés (ortaklar kurulu) a társaság legfőbb döntéshozó szerve. A taggyűlés hatáskörébe tartozik: az éves beszámoló jóváhagyása, az eredmény felosztása, az ügyvezetők kinevezése és visszahívása, a tőkeemelés és -leszállítás, az alapító okirat módosítása és a társaság felszámolása. A taggyűlési határozatok szavazattöbbséggel születnek, de egyes kérdésekben minősített többség szükséges.
A részvénytársaság (anonim şirket) irányítási struktúrája összetettebb. Az igazgatótanács (yönetim kurulu) legalább egy tagból áll, és a közgyűlés (genel kurul) által kerül megválasztásra. Az igazgatótanács feladata a társaság stratégiai irányítása és képviselete. A közgyűlés az éves rendes ülésén dönt az éves beszámolóról, az osztalékfizetésről, az igazgatótanács felmentéséről és egyéb alapvető kérdésekről.
A társaságok kötelesek éves beszámolójukat a TTK előírásai szerint elkészíteni és a taggyűlésnek vagy közgyűlésnek jóváhagyásra benyújtani. Meghatározott mérethatár felett független könyvvizsgálat (bağımsız denetim) kötelező. A 2026-ban hatályos küszöbértékek a társaság mérlegfőösszegétől, árbevételétől és munkavállalói létszámától függnek.
11. Társaság megszüntetése és felszámolás
A társaság megszüntetése (tasfiye) többféle okból következhet be: a taggyűlés vagy közgyűlés határozata, az alapító okiratban meghatározott idő lejárta, a társaság céljának megvalósulása vagy meghiúsulása, csődeljárás vagy bírósági határozat. A felszámolási eljárás a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalnál történő bejelentéssel indul.
A felszámolás során a társaság kötelezettségeit kiegyenlítik, a fennmaradó vagyont a tagok között felosztják, és a társaságot törlik a kereskedelmi nyilvántartásból. A felszámolás időtartama a társaság bonyolultságától és a fennálló kötelezettségektől függ, de általában legalább hat hónapig tart a hitelezői felhívás miatt. A felszámoló (tasfiye memuru) feladata a társaság vagyonának felmérése, a követelések behajtása, a kötelezettségek rendezése és a maradványvagyon felosztása.
A társaság kényszertörlésére is sor kerülhet, ha a társaság nem tesz eleget nyilvántartási kötelezettségeinek, vagy ha az adóhatóság megállapítja, hogy a társaság ténylegesen nem működik. A kényszertörlés elkerülése érdekében a társaságnak folyamatosan teljesítenie kell adóbevallási, járulékfizetési és nyilvántartási kötelezettségeit. A Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal rendszeresen ellenőrzi a bejegyzett társaságok aktív működését.
Amennyiben a társaság fizetésképtelenné válik, csődeljárás (iflas) vagy konkordátó (konkordato) eljárás indítható. A csődeljárás során a társaság vagyonát felmérik és a hitelezők között felosztják. A konkordátó lehetőséget ad a társaságnak adósságainak átütemezésére és működésének folytatására, amennyiben a hitelezők többsége és a bíróság jóváhagyja a tervet.
12. Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Alapíthat-e külföldi céget Törökországban?
Igen, külföldiek Törökországban a legtöbb ágazatban korlátozás nélkül alapíthatnak és tulajdonolhatnak céget. A 4875. számú Közvetlen Külföldi Befektetésekről szóló Törvény garantálja a külföldi befektetők nemzeti elbánásban részesítését. Nem szükséges helyi partner, és 100%-os külföldi tulajdon megengedett. Egyes ágazatokban (média, bányászat, egyes biztonsági szektorok) korlátozások érvényesülhetnek, de a legtöbb kereskedelmi és szolgáltatási szektorban nincs ilyen korlát.
Mennyi idő alatt lehet céget alapítani Törökországban?
A tényleges cégbejegyzés a Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalnál általában 3-7 munkanap alatt befejezhető, ha minden dokumentum rendelkezésre áll. A teljes folyamat, beleértve a dokumentumok előkészítését, az apostille beszerzését, a fordításokat és a bankszámla megnyitását, külföldiek esetében 2-4 hetet vehet igénybe. A MERSİS rendszer bevezetése és az egyablakos ügyintézés jelentősen felgyorsította az eljárást a korábbi évekhez képest.
Mekkora alaptőke szükséges a cégalapításhoz?
A korlátolt felelősségű társaság (limited şirket) minimális alaptőkéje 10.000 TL, a részvénytársaság (anonim şirket) minimális alaptőkéje 50.000 TL. A kayıtlı sermaye rendszerben működő részvénytársaságnál 100.000 TL. Az alaptőke legalább negyedét az alapításkor be kell fizetni, a fennmaradó részt 24 hónapon belül. Egyes ágazatokban (pénzügyi szolgáltatások, biztosítás) jóval magasabb minimális tőkekövetelmény érvényesül.
Milyen adókat kell fizetnie egy török cégnek?
A legfontosabb adók: társasági adó (2026-ban 25%), általános forgalmi adó (KDV, általában 20%, egyes termékekre 1% vagy 10%), osztalékadó (10% forrásadó), bérek utáni jövedelemadó és szociális biztonsági járulék. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (Magyarország és Törökország között is van ilyen) csökkenthetik az adóterhet. Az adóbevallásokat elektronikusan kell benyújtani a beyan.gov.tr rendszeren keresztül.
Szükséges-e helyi partner a cégalapításhoz?
Nem, a legtöbb ágazatban nem szükséges helyi partner. Külföldiek egyedül is alapíthatnak és tulajdonolhatnak céget Törökországban. Sőt, egyetlen külföldi személy is alapíthat egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot. Helyi partner bevonása üzleti okokból hasznos lehet, de jogi szempontból nem kötelező a legtöbb szektorban.
Hogyan védhető a védjegy Törökországban?
A védjegy bejegyzése a TÜRKPATENT hivatalnál történik. A bejegyzési eljárás általában 6-12 hónapot vesz igénybe. A védjegyoltalom 10 évre szól és meghosszabbítható. A bejegyzés előtt érdemes kutatást végezni a TÜRKPATENT adatbázisában annak ellenőrzésére, hogy a kívánt védjegy nem ütközik-e korábban bejegyzett védjeggyel. A védjegyoltalom Törökország területére szól, nemzetközi védelemhez a Madridi Jegyzőkönyv szerinti eljárás alkalmazható.